Cikkek

hirek-katyini-buntett

A Katyni bûntett

A katyni tömegmészárlásról, a XX. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosság-sorozatáról nyílt kiállítás a Móra Ferenc Múzeum történeti kiállítóhelyén, a Fekete Házban április 3-án, pénteken. A katyni gyilkosságoknak mintegy 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. A tárlatot Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyûlés elnökének köszöntõje után Lezsák Sándor, a Magyar Országgyûlés alelnöke nyitotta meg.

A kiállítás segítségével megérthetõ a lengyel tragédia, mely máig ható fájdalmat jelent a lengyelek százezreinek. A tárlat rendezõi számos fotó és dokumentum segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történt, történhetett meg a gyilkos ösztönök tombolása.
1940-ben a Szovjetunió belügyi népbiztosa Berija, elkészítette Sztálinnak szánt indítványát, mely 14700 lengyel katonatiszt és 11000 állampolgár legyilkolásáról szólt. Március 5-én mindketten szignálták a dokumentumot. A lengyel állampolgárok legyilkolása 1940. április 3-án kezdõdött és egész májusban tartott, a börtönökben 1940 õszéig gyilkoltak.
Gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire, ahol a fiatalabb, erõsebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig szovjet gyártmányú, egyenlõ hosszúságúra darabolt kötelekkel kötötték hátra. A foglyokat a gyilkosságok elõtt még beoltották hastífusz és kolera ellen, egyes elképzelések szerint azért, hogy elhitessék velük, nyugatra mennek.
A kivégzések "halállisták" alapján történtek, a foglyokat egyenként végezték ki, maroklõfegyverrel tarkón lõtték õket.
A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is ott vesztette életét. Õ szerkesztette az elsõ lengyel-magyar szótárt. A második világháború kitörésekor Korompayt tartalékos lengyel századosként mozgósították és a keleti határvidéken esett szovjet fogságba, s végül Harkovban lõtték tömegsírba.
A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok vizsgálatában. A katyni jegyzõkönyv aláírásáért háborús bûnössé nyilvánították, és halálra ítélték, de végül nem végezték ki.
A szabad világ politikai okokból elhallgatta a szovjet csapatok cselekedeteit, azonban az amerikai és angol titkosszolgálat már 1943-ban tudta a valódi elkövetõk személyét. A katyni bûntettet a Szovjetunió legfelsõbb állami és pártvezetõinek utasítására hajtották végre egy olyan ország polgárain, amely jogilag nem is állt háborús viszonyban a Szovjetunióval. A tömeggyilkosság ügye a nürnbergi per napirendjére is felkerült, de a szovjetek ott is a németeket vádolták a tömeggyilkosság elkövetésével.
A Csongrád Megyei Lengyel Év alkalmából létrejövõ döbbenetes hangulatú kiállítás május 18-ig tekinthetõ meg a Fekete házban.