|
RSS hírszolgáltatás |
A néprajzi osztály kiállításai az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban
A Régészeti Osztály kiállítása (1995-2010)
A Természettudományi Osztály kiállításai
A Történeti Osztály kiállításai
|
A szegedi tanya Kb. 15 holdas homoki parasztgazdaságot képvisel. Lakóépülete szabadkéményes, négyosztatú, különlegessége az 1848-as évszámot viselõ mestergerenda. Berendezése a 20. század elejére jellemzõ. A Szeged környéki paprikatermesztésre utal az udvarán álló paprikagóré. |
|
Szentesi tanya Szemtermelést és állattartást folytató külterjes gazdaságtípust képvisel. A vályogfalú, nádtetõs épületen belül egy fedél alá került a szoba-konyha, kamra, istálló és a kocsiszín. A lakóház berendezése és a tanyaudvar egy század eleji kisgazdatanyát példáz. |
|
A pusztafeketehalmi olvasókör A tanyán élõk mûvelõdési és szórakozási alkalmainak helyet adó épület a 19-20. század fordulóján épült. Legtágasabb helyisége a táncterem, amely 150-200 személy befogadására alkalmas, berendezéséhez padok és kecskelábú asztalok mellett a zenészek számára szolgáló dobogó, biliárdasztal és két szekrényt megtöltõ könyvtár tartozik. Az udvarán felépített kuglipálya a férfiak kedvelt szórakozóhelye volt. |
|
A csongrádi halászház A vályogfalú, fakéményes épület a 19. századi kishalászok és kubikosok szoba-konyha-kamra beosztású lakóházát példázza. Szobájának berendezése az 1910-es évekre jellemzõ. A kamrában a jellegzetes kishalász eszközök: varsa, kuszakece, pöndölháló, reginás tapogató láthatók. |
|
Tûzoltó szertár Mintája a tápéi községházához tartozó, 1906-ban épült tûzoltó szertár volt. Berendezése a Szeged környéki falvak önkéntes tûzoltó testületeinek hagyományos felszerelésébõl került ki: így a vasvázas vizeslajt, mozdonyfecskendõ, Teudloff-Dittrich féle kocsifecskendõ és a ritkaságnak számító kézi mûködtetésû sziréna is. |
|
A szatócsbolt és pékmûhely A mintául szolgáló, eredetileg tápéi parasztcsalád számára épült lakóházat az 1910-es években alakították át szatócsbolttá, majd 1939-ben új tulajdonosa, Fodor Dávid pékséggel bõvítette. A bolt, a mûhely és a lakóhelyiségek berendezése az 1940-es évek falusi kereskedõcsalád életmódjára jellemzõ. A szatócsbolt és a pékség hagyományos árukínálattal várja a látogatókat. |
|
A szeged-alsóvárosi ház A mintául szolgáló ház a szegedi nagy árvíz után, az 1880-as elsõ felében épült, falazata tégla és vályog, fedele fazsindely, utcai oromzata napsugárdíszes. Szoba-konyha-szoba-kamra-szoba beosztású, a téglaoszlopos, nyitott ereszalja végén kiskonyhával. Berendezése a 20. század elejére jellemzõ, a polgárosodó szegedi paprikatermesztõk lakáskultúráját mutatja be. (A telekhez tartozó gazdasági épületek, valamint a paprikatermesztés múltját bemutató kiállítás készülõben.) |
|
Iparos mûhelyek és a kocsigyûjtemény A tanyai kézmûves mûhelyek bemutatásának helyet adó ház eredetijét a 19. század második felében építették. Az egykor kovács, bognár és suszter használta épületben most kovács-, bognár- és szíjgyártó mûhely kapott helyet, szerszámaikkal és készítményeikkel. A Móra Ferenc Múzeum és Perényi János magángyûjtõ kocsigyûjteményét bemutató, önálló épületben elhelyezett kiállítás a szegedi, hódmezõvásárhelyi és dorozsmai kocsigyártók munkáival ismerteti meg a látogatót. |
|
A makói hagymás ház A híressé vált makói hagyma termesztése a felemelkedést jelentette a város nincstelenjeinek. A polgárosodó hagymakertészek életmódját fejezi ki a porta a házzal és a berendezéssel együtt. A lakóépület helyiségei az 1930-as éveket idézik, az udvari épületekben a gazdálkodás jellegzetes eszközkészlete látható. |
A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élõvilága
Helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. A kiállítást két ütemben adtuk át. Az elsõ rész (természetvédelem, homoki erdõ) 1986. augusztus 20-ra készült el, a többi 1987. február 1-re. A környék élõvilágát bemutató összeállításunk a pirtói kerület (Bács-Kiskun megye) rekonstruált imrehegyi erdészházában kapott helyet. A létesítmény a MÉM Erdészeti és Faipari Hivatala és a Kecskeméti Erdõfelügyelõség anyagi támogatásával készült. A beruházás kezdeményezõje és fõszervezõje dr. Gõbölös Antal. Rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla. A kiállítási tér alapterülete 95 m2.
Összeállításunk az 1976-ban alapított, több, mint 22 000 ha kiterjedésû Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet élõvilágát mutatja be. Elõször Csongrád megye természetvédelemének történetével ismerkedhet meg a látogató, majd a homoki erdõk és a Tisza-menti galériaerdõk következnek. A sort a szikes tavak zárják.
"Erdõ és ember" állandó kiállítás
A pincékkel és a galériával együtt 1053 m2 alapterületû erdõtörténeti összeállítás helyszíne az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol a kiállítások 11, fából készült, jurtaszerû pavilonban találhatók. A pavilonok két ötös blokkra tagolódnak, melyekhez építészeti stílusában is eltérõ, különálló pavilon csatlakozik.
A kiállítás együttest három ütemben adtuk át az érdeklõdõknek. 1994-ben az I-V. pavilonok készültek el, ezt követték 1995-ben a VI-X. pavilonok, a sort 1997-ben a XI. pavilon zárta. A munkálatok a FM Erdészeti Hivatala és a Kecskeméti Erdõfelügyelõség anyagi támogatásával folytak. A beruházás kezdeményezõje és fõszervezõje dr. Gõbölös Antal.
A kiállítást rendezte és a forgatókönyvet írta dr. Gaskó Béla, grafikai tervezõ Bánkuti Albin. A pavilonokat és az alapinstallációt tervezte Csete György, statikus Dulánszky Jenõ. A maketteket készítették: Antal Tamás, Lisztes János és Pécsi Tibor. A kivitelezést a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága részérõl dr. Gyenes József és Simon Erzsébet felügyelte.
Kiállításunk nem jöhetett volna létre a Bedõ Albert Szakiskola, a Dalerd Rt., a Koszta József Múzeum és a Kiss Ferenc Erdészeti Technikum segítsége nélkül. A kiállított tárgyak tetemes hányadát ezen intézmények bocsátották rendelkezésünkre.
Célunk az volt, hogy érzékeltessük az erdõségek és az emberek között kialakult gazdag kapcsolatrendszert. Az egyes pavilonok önálló egységeket alkotnak, melyek meghatározott tematika szerint követik egymást.
|
I. pavilon: |
Az erdõk kialakulása |
|
II. pavilon: |
Alföldi erdõk |
|
III. pavilon: |
Hegyvidéki erdõk |
|
IV.-V. pavilon: |
Az erdõgazdálkodás története Magyarországon |
|
VI. pavilon: |
Mûszaki tervezés és oktatás a századfordulón (1879-1918) |
|
VII. pavilon: |
Magyarország talajtípusai és Fa a bányászatban |
|
VIII. pavilon: |
A fakitermelés és a famegmunkálás kézi eszközei |
|
IX. pavilon: |
Közlekedés és szállítás |
|
X. pavilon: |
Fa az építészetben |
|
XI. pavilon: |
Tûlevelû erdõk |
Árpádhalmi iskola
Az egytantermes külterületi iskolában 1-4. osztályos kisdiákok az 1970-es évekig tanultak. A tanítói lakás Klebelsberg Kunó kultuszminiszter iskolateremtõ munkásságáról szóló kiállítással fogadja a látogatót. Az iskola-kiállítás tárgyi anyagának nagy részét (szemléltetõ eszközök, iskolajelvények, képek) az Országos Pedagógiai Könyvtár- és Múzeum kölcsönözte.
Tömörkényi községháza
Posta-, és közigazgatás-történeti kiállítás. A községházat, mely tipikus példája a dualizmus kori Magyarország elöljárósági épületének, Tömörkény faluból telepítették át. Belsõ szárnyában látható a Móra Ferenc Múzeum közigazgatás-történeti különgyûjteményének tárgyaiból készített kiállítás: a jegyzõ szobája, adóhivatali iroda és a közigazgatás XIX. és XX. századi kellékeit bemutató tárlat. Az épület utca felöli részén a Magyar Postamúzeum hírközlési és postatörténeti kiállítása látható. A tárlat érdekessége, hogy az elsõ telefonhírmondó szolgáltatása helyben meghallgatható. Eredeti berendezésû, de mûködõ posta szolgálja ki a látogatókat.
Promenád 1896
A kiállítás a Feszty-körkép épületének II. emeletén kapott helyet. A millennium korszakához kapcsolódó viseletek bemutatása két egymástól független kiállítótérben történik, egyik a századforduló nagyvárosa, a másik egy jellegzetes kisváros hangulatát idézi fel. A társadalom valamennyi rétege megjelenik a sétatéren, beszélgetõ csoportok, triciklizõ gyerekek, árusok, koldus, katonazenekar. A sétány melletti utcaképet kirakatok, kávéház, üzletportálok, padok, fák teszik életszerûvé. A verkli hangja és a nagyméretû korabeli fotók a múlt századba varázsolják a látogatót.
(Roosevelt tér 1-3.)
2012. május 11. - június 24.
Veterán kerékpár kiállítás
2012. április 13. - június 3.
Az egyetlen magyar aranylabdás
Albert Flórián emlékkiállítás
2012. március 23. - szeptember 2.
A Kárpátok Trójája. Válogatás a középső bronzkori füzesabonyi kultúra kincseiből
Lengyel-magyar régészeti kiállítás
2012. február 29. - május 27.
Az Orvostörténeti Múzeum vándorkiállítása
2012. január 27. - június 3.
1848-as tárgyak és emlékek a Móra Ferenc Múzeum gyűjteményéből
(Stefánia sétány 15.)
(Vár u. 7.)
2011. március 30. - május 20.
Szvet Tamás kiállítása
(Somogyi u. 13.)
2011. január 24. - május 31.
A kalendáriumtól a kártyanaptárig
2012. február 24. - május 31.
Emlékkiállítás Vinkler László születésének 100. évfordulója alkalmából
2012. május 11. - június 30.
Kiállítás az erdők élővilágáról és gazdasági jelentőségéről.
2011. március 24. - május 31.
2012. május 10. - június 16.
Kiállítás a csongrádi Béri Balogh Ádám Honvéd Nyugdíjas Klub anyagából