Egy régész Afganisztánban - 14 hónap Belső-Ázsiában


 


14 hónapon keresztül mentette Afganisztán ritkaságnak számító, több ezer éves leleteit egy magyar szakember. Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze rendkívül értékes buddhista emlékekre bukkant nemzetközi csapatával az afgán hegyekben. A megfeszített munka folyamatát, az ottani mindennapokat mutatja be a fotókiállítás.

Paluch Tibor végigfotózta a Mes Aynak település melletti régészeti feltárás 14 hónapját. A magyar régész egy nemzetközi expedíció tagjaként Afganisztánban tárta fel egy többezer éves város romjait. A területen hamarosan rézbányát nyitnak, ezért megfeszített tempóban haladtak a munkálatok, melyeket folyamatos katonai jelenlét mellett folytattak.


Paluch és régésztársai a bánya területén felépített barakkokban laktak, mellettük közel 600 helyi is részt vett a munkálatokban. Az ásatáson különböző buddhista szobrokat, különleges épületegyütteseket és pénzverdét is találtak.

A feltárás folyamatát, a katonai felügyelet mellett zajló régészeti munkát és az afgán hétköznapokat is bemutatja az „Egy régész Afganisztánban” című fotókiállítás a Móra Ferenc Múzeumban.


 

Magyar régész mentette Afganisztán többezer éves kincseit – Paluch Tibor fotókiállítása a Móra-múzeumban

14 hónapon keresztül mentette Afganisztán ritkaságnak számító, több ezer éves leleteit egy magyar szakember. Paluch Tibor, a Móra Ferenc Múzeum régésze rendkívül értékes buddhista emlékekre bukkant nemzetközi csapatával az afgán hegyekben. A megfeszített munka folyamatát, az ottani mindennapokat mutatják be egy fotókiállítás keretében a Móra-múzeumban, melyet február 7-én, pénteken 17 órakor nyitnak meg.


Bővebben...

A XX. századi Szeged villanófényben

100 fotóval szemléltetik Szeged 100 évét a Fekete ház új kiállításán. A XX. századi Szeged villanófényben című tárlaton a látogatók megismerhetik a város egy évszázadának mindennapjait vagy éppen történelemformáló pillanatait. A február 6-án, szerdán 17 órakor nyíló kiállításon minden évtizedről 10 képet mutatnak be a Móra Ferenc Múzeum gyűjteméből.


A tárlaton a századforduló évtizedétől egészen a 90-es évekig tíz-tíz fotográfia érzékelteti a szegedi történéseket.

Szeged egyszerre sajátos és egyszerre tipikus XX. századi magyar város. Szegedről indult útnak 1919-ben Horthy új kurzusa; a két világháború között Szeged egyetemi várossá, püspöki székhellyé és - meghatározó részben Klebelsberg Kunonak köszönhetően - kulturális központtá vált; 1956-ban pedig itt, a szegedi egyetemen lobbant fel a forradalom lángja.

Szeged alakítója a múlt századnak, de a városon jó és rossz értelemben is ott a lenyomata a XX. század történéseinek. A most nyíló fotókiállítás egyfajta töprengést, meditálást segít elő az évtizedenkénti 10-10 fotóval. Hogy a hatás még kézzelfoghatóbb legyen, minden „évtized-blokk” mellé elhelyeztek egy-egy korabeli tárgyat is: 10 évtized 10 tárgy, Szeged évszázada 10 különböző korú tárgy által demonstrálva.


A kiállításon felbukkan a Rákosi és Sztálin óriásportrékkal „ékesített” szegedi ruhagyár, a Nemzeti Színház kommunista vezényszavakkal körbemolinózott terme és a ledöntött Lenin-szobor is. Láthatjuk a hadi kórházként működő Fekete házat, a Széchenyi téren átsuhanó gokartokat és számtalan kultikus szegedi épületet és közéleti személyiséget - évtizedekkel ezelőttről.


A XX. század a múlté. Már nem tudunk formálni rajta. Amit elődeink elhibáztak, elmulasztottak, már nem javítható, nem pótolható. Nem tehetünk mást, csak bemutathatjuk, értelmezhetjük, átélhetővé tehetjük a tíz évtized történéseit egy város színterein keresztül. A tárlat e lelki időutazást szolgálja.      

A tárlatot február 6-án, csütörtökön 17 órakor nyitják meg a Fekete házban.

Hit_ és erkölcstan tanítása a múzeumban

Titkos pecsét, bűn- és erénytálak a Fekete házban

Bűn- és erénytálakat, titkos pecsétet, griffmadárral díszített övcsatot és többszáz éves gyerekrajzokkal telikarcolt burkolólapot is bemutat a Kolostorok kincsei című kiállítás Szegeden. A látogatók emellett egy kolostor kerengőjében sétálhatnak, virtuálisan pedig egy monostorba is beléphetnek. A 12-13. századi dél-alföldi régészeti leleteket felvonultató tárlatot január 22-én, szerdán 17 órakor nyitják meg a Fekete házban.

Bővebben...

A groteszk nagymestere továbbra is Szegeden - Örkény-hosszabbítás január végéig

Több mint tízezren látták a Fekete ház Örkény 100+1 című kiállítását 2013-ban. A zárást eredetileg decemberre tervezték, de a siker miatt a tárlat tovább marad Szegeden: egészen január 26-ig látogatható.

 

Bővebben...

Gárdonyi - A láthatatlan ember arcai

 

Gárdonyi Géza életének „titkos” oldalát is bemutatja a Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállítása. „A láthatatlan ember arcai” című tárlaton többek között kiderül, miért párbajozott többször is az író Szegeden töltött évei alatt, illetve milyen titkosírással vezette naplóit.

 

Gárdonyi Géza fiatal újságíróként három évig dolgozott Szegeden. Ez idő alatt több alkalommal is párbajozott: írásai miatt kellett karddal megvédenie becsületét a békés, nyugodt természetű írónak. Az összecsapásokon csak első vérig küzdöttek, a párbajozást azonban ekkor már büntették, így Gárdonyi kétszer is börtönbe került. A párbajok mellett Dankó Pistával kötött szoros barátságát is megismerhetik az érdeklődők a Móra-múzeumban.

 

A legendás író kultikussá vált regényeit - az Egri csillagokat, az Isten rabjait, a Láthatatlan embert és az Ida regényét- újszerű, formabontó módon mutatják be a tárlat rendezői. Kiállítják többek között az Egri csillagok kéziratának lapjait és a vár ceruzával készült alaprajzát, valamint azt az asztalt, melyen a kultikus alkotás született.

 

 

Az Isten rabjai első kiadásának egy különleges példányát is böngészhetik a tárlat látogatói. A könyv oldalait Gárdonyi saját kezűleg, tollal javította ki- később ezek alapján a javítások alapján jelentették meg a második kiadást.

 

Gárdonyi saját titkosírást fejlesztett ki az 1900-as évek elején: ebben a formában vezette naplóit és különböző noteszeit. A családban tréfásan „tibetűknek” nevezték az írást, melyet jóval halála után, az 1960-as években tudtak csak megfejteni. A tárlat több eredeti, ezzel a rendkívül bonyolult titkosírással készült jegyzetet és dokumentumot is bemutat.

 

 

A gyermekeket egyenruha- és fegyvermásolatokkal várják: a lelkes csemeték török és magyar vitézzé válhatnak a kiállítás falai között. A nagyobbak „egri csillagos” Honfoglalót játszhatnak, majd a titkosírás rejtélyének nyomába eredhetnek. A kiállításon a játékos elemek mellett az író több személyes tárgyát –többek között írógépét, pipáját, pecsétnyomóját, vándorbotját- is bemutatják.

 

A kiállítás a Dobó István Vármúzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös vándortárlata.

 

 

A Nyugat költőinek múzsái

 

A Nyugat költőlegendái ihlették meg Sonkodi Rita festőművészt: az alkotó a különböző szerelmes versekben megjelenő múzsák előtti hódolatát fejezi ki festményeivel a Móra-múzeumban csütörtökön megnyíló kiállításon. A kecses nőalakok beteljesült és beteljesületlen szerelmek jelképei, plátói románcok szereplői: zsenge szépségek, értelmes nők, érzékeny asszonyok, akiknek szerelmeit csak a strófákból ismerjük, de egyéniségüket, arcukat alig-alig.

 

„Festményeimen az én múzsáim jelennek meg: ahogy én láttam Kosztolányi Máriáját, Ady Boncza Bertáját, Babits Sophie-ját vagy Juhász Gyula Sárvári Annáját.” – mesél munkáiról a művésznő. A tárlaton húsz festményt mutatnak be, melyek az elmúlt közel nyolc év gyümölcsei.

 

 

Sonkodi Rita a Magyar Képzőművészeti Akadémia festőszakán diplomázott, később pedig Temesváron szerzett tudományos fokozatot. Jelenleg az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának tanára, emellett számos hazai önálló kiállítást rendezett az elmúlt években. Önmagát igazi női festőnek vallja, akinek családja és munkája mellett a festés az egyik legfontosabb lételeme.

 

Benczúr, a festőfejedelem

Benczúr, a festőfejedelem címmel látható kiállítás a legendás piktor alkotásaiból a Móra Ferenc Múzeumban. A tárlaton közel húsz festményt mutatnak be a hazai historikus festészet kiemelkedő alakjának munkásságából. A lenyűgöző portrék mellett tájképeket is láthatnak az érdeklődők, az alkotások Nyíregyházáról és a Magyar Nemzeti Galériából érkeztek Szegedre.

 

A képeken keresztül megismerhetjük Benczúr szüleit, feleségét és gyermekeit, a Tisza-testvérpárt, Ferenc Józsefet és Sisit, valamint a mester kevésbé ismert oldalát: az angyalkákat, puttókat bemutató festményeket is.

 

 

 

 

Közbeszerzés

 

idoszaki kiallitasok

Móra Ferenc Múzeum

(Roosevelt tér 1-3.)

 2013. november 22 - 2014. március 26.

GÁRDONYI - A láthatatlan ember arcai

 

2104. február 8 - április27.

Egy régész Afganisztánban - 14 hónap Belső-Ázsiában

 

Fekete ház 

(Somogyi u. 13.)

 

2014. január 23 - március 23.

Kolostorok kincsei

 

2014. február 7 - március 31.

A XX. századi Szeged villanófényben

 

 


 

Vármúzeum

(Stefánia 15.)


A jelenlegi időszakban nincs látogatható kiállításunk.

 

Kass Galéria

(Vár u. 7.)

 

Kiállításépítési munkálatok miatt jelenleg nincs időszaki kiállításunk ezen a kiállítóhelyen.

 

ÉRVÉNYBE LÉPŐ JEGYÁRVÁLTOZÁSOK 2013. SZEPTEMBER 1-TŐL! 



Kiállítási archívum

2013


ÉRTÉKTÁRAK


SZERMONOSTOR RÉGÉSZETI FELTÁRÁSA

 


KÖZBESZERZÉS